Golubics Szabina - tanárnő
- Hol járt általános iskolába, és mikor?
– Lakócsára jártam 1988-től, majd 1994-től a barcsi Dráva Völgye Középiskola hatosztályos gimnáziumába. – Miért jelentkezett át oda? – A nyelvek miatt, mert akkoriban Lakócsán még nem lehetett németet tanulni. – Mikor döntötte el, hogy tanár lesz? – Még az általános iskolában elhatároztam, hogy pedagógus szeretnék lenni, de hogy némettanár, azt csak a gimiben.
– Miért épp a német nyelvet választotta? – Jó kérdés! Nem tudom! Sokat vacilláltam, hogy melyik nyelvet is válasszam, de végül is a németre esett a választás. Nagyon jó tanárom volt a gimnáziumban, neki köszönhetem, hogy most ezen a pályán vagyok. – Mit tanácsolna a most pályaválasztás előtt álló nyolcadikosoknak? – Mindenképpen tanuljanak, így több esélyt adnak maguknak az életben arra, hogy érvényesülni tudjanak, és hogy jobb életük legyen, mint a szüleiknek volt. Nem kell feltétlenül diplomát szerezniük, csak legyen egy jó szakmájuk, amit – persze – majd jól is művelnek. – Veszprémbe járt a főiskolára négy évig. Milyen ott a főiskolai élet? – Jó! Nekem nagyon tetszik a város, nem túl nagy és nyüzsgő, szép helyek vannak arra, közel van a Balaton, kellemes kis hely, sok barátot is szereztem ott. Némelyikkel ma is tartom a kapcsolatot. - Első munkahelye a görgetegi általános iskola volt, egy évig dolgozott ott. Hogy érezte magát? – Jó volt a légkör a tanáriban, kedves kollégáim voltak. A gyerekek már nem annyira voltak azok. A munkatársaimmal még most is kapcsolatban vagyok, ma már ők is a barátaim. - Hogyan, mikor került Lakócsára? – Amikor Gulyás Józsefné tanárnő nyugdíjba ment, akkor kerültem a helyére 2007-ben. - Tett –e újévi fogadalmat? Vannak –e terve, céljai a közeljövőre? – Nem szokásom újévi fogadalmat tenni, mert úgysem tartom be, akkor meg minek ígérgessek? Egyelőre még tanítani szeretnék, de később szeretném magam kipróbálni másban is. Emberek között végzendő, nem túl helyhez kötött és változatos munkát szeretnék végezni. diáxó
Karácsonyi ünnepkör – 2008
Az elmúlt év karácsonyán – immár hagyományosan – gazdag közösségi programok várták falvaink lakóit. A decemberi Diáxó már beszámolt az első jelentős ilyen eseményről: Szentborbáson december 14-én tartottak falukarácsonyt. Golubics Szabina tanárnő és Erdélyi Kálmánné óvónő tanították be a gyerekeket. Az azt következő héten, szerdán (december 17.) délelőtt az óvodában közös karácsonyi játszóházat rendeztek a kicsik, a szülők, a nagyszülők, az óvó nénik és a dadusok részvételével. Az egyik csoportban karácsonyi asztalterítőt és ceruzatartót, a másikban asztali díszeket és mécsest készítettek. Ugyanezen a napon az iskolában osztályéneklési versenyt rendezett a Diákönkormányzat Kolaricsné Brantner Gyöngyi tanárnő vezetésével. Erről a tradicionális rendezvényről képes beszámoló készült a legutóbbi számunkban. A legsikeresebb osztályok december 19-én előadták produkciójukat az iskolai ünnepélyen. Biczákné Popovics Anna tanárnő rendezésében gazdag műsort tekinthettek meg az intézménybe látogatott vendégeink. Külön dicséretet érdemelnek az ötödikesek a jelmezes pásztorjátékukkal és a nyertes koreográfiájukkal, a swinggel. Erdélyi Benjámin csodás trombitajátékkal lepett meg mindannyiunkat. Iskolánk zenekara és „énekesnőik” azt igazolták, hogy minél többször halljuk őket, annál inkább tapasztalhatjuk, milyen óriásit fejlődnek. Balogh Máté, az országos versenyen jeleskedett tanulónk Ady Karácsony című klasszikusával lepte meg a nagyérdeműt. Rajtuk kívül sokan mások is szavalatukkal, énekükkel gazdagították a programot. Intézményünk vezetője erre a rendezvényre meghívta nyugdíjas munkatársainkat, akik közül többen elfogadták a meghívást, és boldogan tértek vissza – mint díszvendégek – egykori munkahelyükre. Az iskolai karácsony délutánja – a nyolcadikosok által rendezett - discoval és büfével zárult. Este Potonyban folytatódott a rendezvénysorozat, ahol Biczákné Popovics Anna tanárnő adott falukarácsonyi műsort növendékeivel. Szentborbási kis koncertje után erre az estére is meghívást kapott a lakócsai Dráva együttes énekkara és zenekara. Horvát és magyar nyelvű darabokat énekeltek. Az este közös uzsonnával záródott. December 20-án 18 órakor a tótújfalui művelődési házba gyülekeztek a falukarácsonyra. Immár évek óta Bunyevácz Tamás tanár úr és Erdélyi Kálmánné Aliz óvónő rendezik. Minden évben igyekeznek a szokásos szavalatokon és énekeken kívül valami újdonságot is szervezni az előadásba. Idén a Dráva együttes és zenekara, Erdélyi Lászlóné Mariska néni szavalata, Beni trombitajátéka, az egykori Vunenaą együttes kis énekblokkja jelenthették ezt valamint immár középiskolás diákunk, Erdélyi Enikő könnyfakasztó szavalata. A csodás este a szeretet asztalánál záródott itt is, akárcsak a testvérfalvakban. December 20-án, vasárnap Lakócsán megcsodálhattuk idén is a falu központjában felállított betlehemet. Az esti műsoron a két kisebbségi önkormányzat elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. A karácsonyi gyermekműsort Kolaricsné Brantner Gyöngyi és Blum Lászlóné óvónő állították össze, emellett a Dráva együttes és zenekara, majd a lakócsai roma hagyományőrző együtes énekelt és zenélt. Esze Ernőné csodás verset adott elő a program záró számaként. Orsós Józsi és zenekara szórakoztatta a karácsonyi asztalnál ülő vendégeket.
Lakócsai diák újra az ország legjobb szavalói között
BALOGH MÁTÉ
A lakócsai általános iskolának a legszebb Mikulás- napi és karácsonyi ajándékot szerezte kitűnő tanulója, BALOGH MÁTÉ nyolcadik osztályos tanuló. December 6-án Budapesten vett részt az ország általános iskolai felső tagozatos diákjai részére rendezett legszínvonalasabb gáláján, melyet hagyományosan a Versmondók Országos Szövetsége rendez minden évben. „Regősök húrján” – ez a címe ennek a szavalóversenynek, melyen Máté már második alkalommal vehet részt, és idén kategóriájában a HARMADIK helyezést érte el. Hosszú út vezet ahhoz, hogy valaki részt vehessen ezen a rendezvényen. Máté először is március 17-én nyerte meg a zsűri tetszését a kaposvári megyei elődöntőn, így részt vehetett április 11-én, a költészet napján megrendezett balatonszárszói megyei döntőn, melyen első díjat kapott. Ezen a versenyen József Attila Istenem és Weöres Sándor Kisfiúk témáira című művekkel jutott tovább a veszprémi dunántúli regionális országos elődöntőbe, melyet május 17-én rendeztek. Ekkor szintén egy Weöres-darabbal indult, melynek címe Josó neviben Christinának valamint Örkénytől A nagy menetelés című egyperces novellával – Máté sikeresen teljesítette a feladatot, és itt is első helyet ért el. Elérkezett az országos döntő ideje: december 6-án három darabbal kellett készülniük a versenyzőknek. Máté Varró Dániel, népszerű kortárs magyar költőnk ciklusának egy darabját szavalta, melynek címe Változatok egy gyerekdalra – ebből is a Király Leventés változatot. A másik két vers Ady Karácsony című közismert műve és egy korábban is sikerre vitt Weöres-költemény.
Mátét a budapesti megmérettetésre édesanyja és felkészítő tanára, Bunyevácz Tamás kísérték. Különösen nagy volt az izgalom, hiszen 2006-ban Máté már megnyerte az első díjat ugyanezen az országos versenyen és felvetődött mindenkiben a kérdés, vajon sikerül –e helyezést elérnie idén is. A mezőny – természetesen – nagyon nehéz volt, hiszen Magyarország 35 legeslegkiválóbb kamaszkorúja mérkőzött. A zsűri tagjai közismert szakemberek: Kiss László, a magyar Versmondók Egyesületének elnöke, dr. Lutter Imre, az egyesület ügyvezető elnöke, Wiegmann Alfréd az egyesület versszínházi alelnöke, a MTV rendezője és Ferenczi Zsuzsanna, a veszprémi szavalóversenyek rendezője. A szavalatok értékelése során kiemelték, hogy a legnagyobb hiba az, hogy gyermekeknek felnőtt témájú verseket ajánlanak szavalásra felkészítőik, szüleik. Szembetűnő ilyenkor, hogy a művet nem érti előadója és rosszul interpretálja – így élvezhetetlenné válik a publikum számára is. Kiemelték, hogy előnyös, ha a vers témája kötődik szavalójának egyéniségéhez, szívesen kell, hogy szavalja, mert elsősorban neki tetszik és szórakoztatni akarja vele közönségét. Éppen ezért kell a gyerekeknek elsősorban vidám, hangulatos darabokat ajánlani – a gyerekirodalomból! Sokan abba a hibába estek, hogy jobban törekedtek a mennyiségre a minőség helyett – ezzel óriási hibát követtek el. A zsűri kiemelte a testbeszéd fontosságát. De hozzátette, hogy ne a mondanivalónkat gesztikuláljuk, hanem a hangulatokat színezzük vele.
Máté újabb sikerét a fenti szempontok színvonalas betartása nagyban befolyásolta.
Balogh Máté és Orsós László verse
Karácsony
Világ
Karácsony van most minálunk,
Egymással csak jót csinálunk!
Megbocsátunk egymásnak,
Példát mutatunk a világnak.
A háborúk most szünetelnek,
Az emberek mind ünnepelnek.
Békesség! Költözz be az életünkbe!
Fürössz minket szép fényedben!
Család, otthon Templom
Béke honol családunkban, Éjfél van, nem mozdul semmi sem.
Angyal ül az ablakunkban, A templomban áhitattal,
Bent szeretet, hit és meleg alázattal szól egy mise.
Ünnepel most minden gyerek. Hálaimát zengnek a népek,
A koszorún már négy gyertya ég, Megálmodják a jót, a szépet,
Megnyílik most nekünk az ég. Kérik a te segítséged.
Boldogság! Költözz be az életünkbe, Kegyelem! Költözz be az életünkbe!
Fürössz minket szép fényedben! Fürössz minket szép fényedben!
Fucskár József
Pozivnica
Krajem dana idem doma
Dobim pismo iz mog sela
Pozivnica kao liąće
iz mog selamene viče
lepo selo Lukoviąče.
Pozivnica moga sela
Dane brojim, idem doma
Idem, letim, jer me viče
Rodno selo Lukoviąče
Moje lepo Lukoviąče.
Roditelji su kod kuće
Čekaju me i unuke
A kad stignem nemam reči
Moja majka sve nas viče
Pazi na nje Lukoviąče.
Dobro doąli prijatelji
Brati, rodi smo se sreli
Kao majka svoje sine
Sakupi nas Lukoviąće
Naąe selo Lukoviąće.
Vreme, stani, da bi bili
U mislima opet mali!
Da nemamo danske brige,
Pomozi nam Lukoviąće
Malo selo Lukoviąće.
Lepe pesme i tkanine
To su djela naąe majke!
A kad tambura zasvira
Naąa noga kolo igra (iz)
Lepog sela Lukoviąća.
Podravski smo mi Hrvati
Nečemo zaboraviti!
Kad nas selo opet viče
Ićemo u Lukoviąče
Lepo selo Lukoviąće.
Vreme traje, dan je kratak.
Idem kući na povratak
Puąči suze jer srce stiąče
U duąi na Lukoviąče
Lepo selo Lukoviąče.
Egykori diákjaink emlékeznek …
HUBER ÉVA
Köszönöm érdeklődő soraitokat! Nagyon jó ötletnek tartom az iskolai újság szerkesztését, megjelentetését. Kérdéseitekre válaszolva: 1982-ben végeztem Bődőné tanárnő osztályában, aki felső tagozatban mindvégig nagyon jó osztályfőnöke volt 16 diákjának. Kellemes élményeim közé tartoznak a nyári diáktáborok, ahogy akkor hívtuk őket: az úttörőtáborok Balatonfenyvesen, Zánkán, sőt a horvátországi közös táborozás hetedik és nyolcadik év végén. Nagyon jónak tartottam, mind a mai napig kellemes emlék, sokat nosztalgiázom a számháborúkról, akadályversenyekről, a gyermeknapi bográcsos főzésről, a felsősök kerékpártúrájáról a Barcsi ősborókásba gyermeknapkor, a fordított napról, amikor is mi voltunk a szigorú tanárok, Ők pedig a rendetlen kisdiákok. Sajnos azok az idők elmúltak, és számomra úgy tűnik, a mai diákság részére ezek a szervezett programok már nem valósulnak meg. Pedig megérné, még így visszatekintve is... Mi történt velem az elmúlt 26 évben, Nos, a gimnázium után elvégeztem a Közgazdaságtudományi Egyetemet Pécsett, majd a jogi szakokleveles képzést is. Tettem adótanácsadó, nemzetközi adószakértői vizsgát, és okleveles könyvvizsgálói képesítéssel is rendelkezem már több éve. Jelzem mindenkinek: meglátásom szerint érdemes még manapság is tanulni, csak mindenki keresse meg magának a megfelelő szakmát, azt a területet, amit szeret, vagy amelyet szeretne megismerni. És meglátja, tanulni könnyű, és nem is mindig utálatos dolog... csak egy kicsit... A máról néhány szóban: Jelenleg Pécsett élek, és egy nem közkedvelt állami hivatalban, az Adóhivatalban, annak Dél-dunántúli Régióközpontjában dolgozom, ahol jelenleg az Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály vezetője vagyok. Munkámhoz az ügyfelek tájékoztatásának, útbaigazításának megszervezése és mindehhez közel 70 kolléga mindennapjainak a koordinálása tartozik.Az újságotokat sajnos nem ismerem, de legközelebb, ha otthon járok, megkérem Édesanyámat, hozzon egy példányt belőle, legalább megnézésre, amennyiben papír formátumban is létezik. (Tudjátok Anyu Lakócsán dolgozik jelenleg is a napközi otthon konyháján). Remélem elegendőnek ítélitek meg adott válaszaimat. Amennyiben további információra van szükségetek, jelezzetek. Szívesen állok rendelkezésetekre ebben a remek kezdeményezésben, az iskolaújságban. További sikeres munkát!
KARANCZ KINGA
tanítónő
riport
- Hol töltötte a gyermekkorát, hogyan emlékszik vissza az általános iskolás éveire? - Látrányban jártam általános iskolába – oda, ahol laktam (ill. lakom). Hogyan emlékszem rá? Nagyon szerettem ott tanulni, nagyon jó tanáraim és osztálytársaim voltak.
- Mikor, hol járt középiskolába? Hogyan esett épp arra az isire a választása nyolcadik után? - Középiskolai tanulmányaimat Kaposváron, a Munkácsy Mihály Gimnázium és Szaközépiskolában folytattam. Azért választottam ezt az iskolát, mert ott indult humán tagozat. Nagyon nem szerettem a reál tantárgyakat. A másik ok pedig az volt, hogy egyik kedves osztálytársam is oda jelentkezett.
- Hogyan lett tanítónő? - Kezdődött azzal, hogy régész szerettem volna először lenni, aztán állatorvos. Középiskolában érett meg bennem az a gondolat, hogy tanító néni legyek. Éppen jól jött, mert nem igazán szerettem volna távoli iskolában tanulni. Ami még e döntés mellett szólt, hogy nagyon szeretem a gyerekeket. A volt osztályfőnököm mindig azt mondta nekünk, hogy olyan szakmát válasszunk, amit akkor is csinálnánk, ha nem fizetnének érte. Főiskolás éveim alatt már tudtam, hogy számomra ez lesz az a szakma.
- Milyen tanuló volt? - Mindig jól tanultam, de a főiskolás eredményeimre vagyok a legbüszkébb, mert nagyon jó jegyeim voltak, szinte minden félévet 4,6 fölött teljesítettem. III. helyezést értem el az Országos Anyanyelvi Tanítási Versenyen. Negyedéves koromban köztársasági ösztöndíjban részesültem, és a 2007-es évben én kaptam meg az egyetem Hallgatói Díját.
- Gratulálunk! Hogyan került Lakócsára? Milyen az első osztálya, hogy érzi itt magát? - Diplomaosztó után minden friss diplomás álláskeresésbe kezd. Így tettem én is. A szempont az volt, hogy elérhető közelségben legyen. Látrány - Lakócsa nem esik bele ebbe a kategóriába, de mivel a szívem Barcsra húzott - hiszen ott lakik a barátom -, beadtam a pályázatom ide is. A sok jelentkező közül Pankász Bernadett tanító néni, kolléganőm és én kaptuk meg az állást. Milyen az első 1. osztályom? Nagyon aranyos, kedves és ügyes gyerekeket kaptam. Szeretek órát tartani nekik. Jó érzéssel tölt el, hogy bemegyek hozzájuk, és tudom, hogy ők az ÉN OSZTÁLYOM. Eddig ilyen nem volt. Gyakorlaton teljesen más jellege volt ennek. Most bemegyek, és én vagyok a tanár néni.
- Mi a hobbija? - Kimondott hobbim nincs. De többfél dolgot csinálok szívesen. Ilyenek pl.: gyöngyfűzés, rajzolás, festés, olvasás, kerékpározás.
- Még egy utolsó: olvasta -e a DIÁXÓt, tetszik -e Önnek a honlapunk?
- Igen, még a nyár végén olvasgattam azokból a számokból, amik fent vannak vagy voltak a neten. Nagyon tetszik az iskola honlapja, kreatív és könnyen megtalál az ember mindent rajta, és aki nem ismeri az iskolát, az is egy átfogó képet kap róla, ha végigolvassa. Gratula a szerkesztő(k)nek!
- Köszönjük a riportot!
Egykori diákunk, Greguricz Nikolett
Niki idén szeptember 20-án képviselte a Somogy megyei horvátokat az első horvát szépségversenyen Szentlőrincen. Nagy rajongótáborral kísértük a rendezvényre, melyen – sok vezető, köztük Horvátország nagykövete is részt vett. Niki értékes ajándékokat és egy örök élményt kapott ettől a naptól. Három stílusban kellett felvonulnia minden lánynak. Egy utcai viseletben, népviseletban és nagyestélyiben.
Lakócsán 2004-ben végeztem Biczákné Popovics Anna tanárnő osztályában. Az általános iskolából irodalomórákra gyakran emlékszem vissza. A néptáncot is nagyon szerettem – most is szívesen járnék. Negyedikes és ötödikes koromban táncoltam Darányban a Clap Dance tánccsoportban, aztán Lakócsán a Dinamyc Dance-ben .A darányiakkal többek között Veszprémben is felléptünk egy országos versenyen, ahonnan kupával tértünk haza. Az osztálytársaim közül felével ma is kapcsolatban vagyok, jövőre osztálytalálkozó esedékes – sajnos, egyelőre nem hallom, hogy bárki megszervezné. Jelenleg barcsi Széchenyi Ferenc Középiskola 12-es tanulója vagyok, angol speciális tagozatra járok. Azoknak az általános iskolásoknak, akik esetleg erre a tagozatra készülnek annyit mondhatok, hogy – bár öt évet kell járni -, mégis több idő és lehetőség jut az előrehozott érettségik letételére. Amikor Lakócsáról idekerültem, hátrányban voltam - a tudásom alapján - matekból, viszont magyarból sokkal többet hoztam, mint a többiek. Ha valaki azt gondolja, hogy az öt év alatt többet megtanul a nyelvből, annak annyit mondhatok, hogy kellő szorgalommal a négy év alatt még többet elsajátíthat. Tavaly megszereztem informatikából a középszintű érettségit, idén angolból szeretném. Decemberben megpróbálkozom a középfokú nyelvvizsgával. Azért nem lettem Barcson kollégista, mert – ismerve önmagam – valószínű, hogy akkor kevesebbet foglalkoztam volna a tanulással. A jövőben banki szakügyintézőnek fogok tanulni Pécsett.
Tótújfalu– falunap
2008. szeptember 27.
Az augusztus 16-i fergeteges hangulatú, Miroslav ?koro-koncerttel egybekötött és az augusztus 30-i szentborbási falunap után Tótújfaluban is megrendezték a falunapot szeptember 27-én. Az idei rendezvény keretein belül dudafesztivált is szervezett a két önkormányzat. Ennek létrejöttében döntő szerepe volt Végh Andor zenésznek, 
aki dudaművész társaival gazdagította ezt a napot. Délelőtt fociversenyek voltak. A labdarúgó tornán Darány csapata jeleskedett, ők végeztek az első helyen. A második, Lakócsa, a harmadik pedig Tótújfalu csapata volt. A kispályás meccseket Varga Zoltán alpolgármester és Erdélyi Kálmán edző bonyolították le. Déltől a falu lakosságát látták vendégül sertés- és marhapörkölttel. Az étel előkészületeiben és elkészítésében sok helyi polgár jeleskedett – köztük Iliásics János polgármester
úr. Három órától fogadták az önkormányzatok képviselői a meghívott vendégeket és a fellépőket. A díszvendégek között találkozhattunk Kuzma László országgyűlési képviselővel, Dudás Gyulával, az Országos Horvát Önkormányzat alelnökével, dr. Szalóky Ildikó körjegyzőnővel valamint a környező települések polgármestereivel, kisebbségi önkormányzatainak elnökeivel, a média és a sajtó képviselőivel. Bunyevácz József tanár úr, iskolánk egykori igazgatója is megtisztelte Tótújfalu falunapi rendezvényeit. A kultúrműsor felvonulással indult. Dudaművészek és a Vizin zenekar kíséretében énekeltek, táncoltak a lakócsai Dráva együttes tagjai. A falu közepén két helyen járták el a Naąe kolo-t a lakosság legnagyobb örömére. A négykor kezdődött kultúrműsoron elsőként a pécsi Tanac együttes műsorát élvezhették háromnegyed órán keresztül. Utánuk magyar dudaművészek mutatkoztak be. Őket a Dráva együttes új énekblokkja követte, majd horvátországi dudaművészek következtek. Újra körünkben köszönthettük a barcsi Podravina együttest, akik közel félórás műsort adtak. Végül a Dráva együttes meglepetése következett: Traum Lénárd új koreográfiájával, a Dráva menti lakodalmassal mutatkoztak be, melyet óriási tapssal köszöntött a tótújfalui közönség. Ebben a koreográfiában Balogh Máté és Bogdán Balázs kísérték az együttest. Este a kitűnő hangulatú bálban az egyre népszerűbb Dráva zenekar játszott.